Nincs erő, mi elvigyen...
1/13/2015
| Írta:
Unknown
|
Nincs erő, mi elvigyen…
Nem tudtam, akkor még
gyermek-tizennyolc évesen,
mi az, mi tekintetedből árad
felém és lelkemben csendesen elmerül.
Éreztem, hogy
szelíden áthatolsz láthatatlan burkokon
s rám találsz mélyen,
valahol, ott, leges legbelül.
Ott maradtál, s ott
vagy ma is.
Részem lett a
szemedből áradó tiszta fény, s gyengéden kíséri életem.
Nincs erő, mi
elvigyen…
ELKÖLTÖZTEM!
Írásaimat itt találod: www.endreihorvathagnes.hu
Magamról:
Mindenki számára vannak utak, ahová hívja az élet.
Az én egyik utam az az elkötelezett figyelem és megértési szándék, melyeknek tárgya az emberek cselekedetei mögött megbúvó motiváció. Az a "valami" ami sok esetben beleszól az életünkbe, anélkül, hogy tudnánk róla. Izgalmas, állandó nyitottságot feltételező, folyamatos tökéletesítést kívánó, nagyszerű hivatás.
Megtarthatnám ezeket a tapasztalatokat a terápiás munka keretein belül.
De miért is tenném?
Sokat segíthet egy-egy gondolat, amikor megtalálja a gazdáját. Ezért ezeket a tapasztalatokat, az írás segítségével átadom másoknak.
Örömmel teszem: az írás számomra az egyik legizgalmasabb, legörömtelibb létállapot. Amikor írok, otthon vagyok...
Szakmai bemutatkozó
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése