Férfiak! Miért nem hagyjátok, hogy vágyjunk Rátok?
6/28/2015
| Írta:
Unknown
|
Miért nem hagyjátok, hogy, mi, Nők, éjszakánként forgolódva vágyjunk a
pillanatra, amikor először érezzük az érintéseteket?
Miért nem hívtok minket egy kalandra, amiben Ti vagytok
számunkra az utat mutató erő és
értelem, szilárd jellem, a biztonságos
meleg takaró és szelíd simogatás?
Szomjazik testünk-lelkünk utánatok, mert nem találunk
Benneteket...
Azt hiszitek, hogy a változások sodrásában az emancipált nőnek nincs szüksége arra,
hogy kibontsák női mélységeit, ahol megtapasztalhatja egy átható erő általi kiegészülés örömét?
Azt hiszitek már nem vágyunk kézcsókra, bókra, illemre
és ajtónál előre engedésre? A tisztelet
és rajongás távolságára, amit csak az akarástól csillogó tekintet lép át
időnként egy óvatlan pillanatban?
Az erős nő mai torz változata éppúgy szenved magányában,
mint ahogy Ti szenvedtek az elveszített
Férfi öntudat gyökértelenségétől és gyengeségétől. Az álarcként hurcolt
szerepek súlya ugyanúgy húz le Benneteket a magány vergődésébe, ahogy bennünket
is.
Megrendítő látni Benneteket, ahogy a könnyű prédát keresve
és találva, csalódásotoktól és lelki kielégületlenségetektől hajtva
próbálkoztok újra és újra…Megrendítő látni, hogy riadtan húzódtok hátra a Nőtől,
akit feladat és kihívás megérteni és meghódítani. Megrendítő látni, ahogy vakon
tapogatózva keresitek újra és újra a
könnyűt, színeset-feszeset, a
gyorsan elérhetőt, a gyorsan
fogyaszthatót.
Mindannyian keresésbe belefáradtan gyötrődünk: Ti attól, hogy
nem találjátok a Nőt, mi attól, hogy nem vesztek észre bennünket.
Tudjátok, mi titkon mindig arra vágyunk, hogy fedezzetek fel, lássatok és érezzetek
Bennünket, hogy meghódítsatok és elcsábítsatok, és mi kiteljesedve megadhassuk magunkat annak az erőnek, ami
Belőletek árad.
Lehet, hogy pár másodpercre elkábít bennünket a hitelkártyák
és féktelen gyorsaságú csoda-autók végtelen lehetőséget sejtető szemfényvesztése. De, mi, igazi Férfira vágyó
igazi Nők, átlátunk ezen a valódi erőt helyettesítő káprázaton, és érzékeny
szemmel fedezzük fel a káprázat mögötti valóságot; félelmeiteket és
gyengeségeteiket.
Az edzőtermek gyötrelmével
magatokra erőltetett hatalmas izmok, csak elválasztanak Tőletek! Mintha
Valódiságotokra raknátok egy vastag és
súlyos réteget, hogy ne érjünk el a bensőtökig, ahol igazán léteztek.
Azt gondoljátok, hogy átadtátok nekünk az ágy
izgalmának felelősségét és mi boldogok
vagyunk ettől?
Mondhatnak bármit hazug cikkek, sikerfilmek, pornó-oldalak, szex
hirdetések, a szívünk mélyén szenvedünk ettől a szolgálattá sorvadt szereptől,
amivel megfosztunk Benneteket az Igazi Férfi hódításának diadalától.
Hová lett a Férfi
bizonyossága és ereje , ami nagyobb kalandokra hív Benneteket? Hová lett
az önbizalom, ami túlmutat a könnyen elérhetőn , és elvezet benneteket a sminkek, szoláriumbarnított csillogások,
felkínált mellek, fenekek, aktusok csapdái helyett ahhoz, aki a tiszta tekintet merészségével ezt üzeni
Nektek:
"Találj rám és nyiss meg engem! Találd meg a hozzám vezető
ajtót, mert azt nem mutatom meg akárkinek! És kérlek: legyél türelmes, időre
van szükségem, hogy megbizonyosodjam, érdemes vagy-e arra, hogy kinyissam neked
ezt az ajtót…"
Mi várjuk a Férfit,
aki Ránk kíváncsi: a gondolatainkra, reményeinkre, igaz fájdalmainkra és
örömeinkre, hibáinkra, félelmeinkre, hitünkre, lelkesedésünkre és a bennünk élő
alkotóra…
Várjuk a Férfit,
aki bőrünk minden négyzetcentiméterét
vágyakozó és türelmes figyelemmel fedezi
fel; érezni és érteni akarja.
Várjuk a
Férfit, aki tekintetünket issza, és megfejti annak üzenetét.
Fel akarunk
oldódni egy ölelésben, mindent oda akarunk adni Nektek, az arra Méltónak.
És Ti mégsem hallgattok
Férfiságotok belső hangjára, csak mentek tovább vakon tapogatózva.
Utánzások rengetegében botladoztok és azt gondoljátok, muszáj
idegen szerepekbe bújnotok, hogy meghódítsatok bennünket.
Nem!
Gyertek vissza Férfiak ! Ti kelletek nekünk! Vágyunk Rátok…
ELKÖLTÖZTEM!
Írásaimat itt találod: www.endreihorvathagnes.hu
Magamról:
Mindenki számára vannak utak, ahová hívja az élet.
Az én egyik utam az az elkötelezett figyelem és megértési szándék, melyeknek tárgya az emberek cselekedetei mögött megbúvó motiváció. Az a "valami" ami sok esetben beleszól az életünkbe, anélkül, hogy tudnánk róla. Izgalmas, állandó nyitottságot feltételező, folyamatos tökéletesítést kívánó, nagyszerű hivatás.
Megtarthatnám ezeket a tapasztalatokat a terápiás munka keretein belül.
De miért is tenném?
Sokat segíthet egy-egy gondolat, amikor megtalálja a gazdáját. Ezért ezeket a tapasztalatokat, az írás segítségével átadom másoknak.
Örömmel teszem: az írás számomra az egyik legizgalmasabb, legörömtelibb létállapot. Amikor írok, otthon vagyok...
Szakmai bemutatkozó
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése