Számomra az evés...

             

Van egy  kedves ismerősöm, aki a mai napig, fizikailag rosszul lesz, ha nem kap délben főtt ételt. Nem jó a hideg étel, gyümölcs vagy zöldség. Semmi. Csak a főtt étel.
Annyira komoly a dolog, hogy szegény ilyenkor elgyengül, fáj a feje, felpuffad;  tényleg nagyon szenved. Az egyébként nyugodt, kedves és szeretetteljes ember, ideges, nyűgös, barátságtalan lesz, és, akaratlanul ugyan, de a környezetében bűntudatot ébreszt, ha azok még nem állnak készen az étkezésre.

Ismerősöm édesanyja azokban az években szült, amikor a nőknek 6 hetes  szülési szabadsága volt. Aki nem tudott otthon maradni, az vagy elapasztotta a tejét, vagy délben hazavágtázott szoptatni, ha volt idősebb rokon, aki vigyázott a csecsemőre.
Így tett ismerősöm édesanyja is, és lelkiismeretes anyaként, ebédszünetben, munkahelyéről haza sietve, fél 1- 1 között szoptatta ismerősömet, akire a nagymama vigyázott.
A hajnali szoptatást követő, 6-7 órás várakozás után felbukkant a tápláló két emlő,  babusgató hanggal, szeretetet árasztó mozdulatokkal, puha, meleg testtel együtt, ami az életet és életben maradást jelentette a csecsemő számára.

                Mi történik ilyen helyzetben?

 A  6-7 órás szoptatási szünet a csecsemőnek a teljes bizonytalansággal és kétségbe eséssel egyenlő. Hiszen  nem kap "valódi" táplálékot. Az életet fent tartó ösztön azt súgja: „Baj van! Veszélyben az életem! " Az anya illata, meleg teste, hangja sincs vele. Aztán egyszerre mindez megjelenik. Nem nehéz elképzelnünk, milyen lehet ez egy csecsemőnek.

De az embert kemény fából faragta a Teremtő: a csecsemő hozzászokik.

És már meg is született az életen át elkísérő, táplálkozást irányító program: "Délben jön az életemet fenntartó, meleg táplálékom, és megment engem. És mindezzel együtt odafigyelést és babusgatást is hoz nekem." Délben meleg étel, egyenlő: életben maradás, töltekezés 

Ismerősöm, e-szerint a program szerint él évtizedek óta..

Hogy mi a különbség a között, akiket igényeik szerint, mondjuk  2-3-4 óránként szoptattak, és a fenti jelenség között?

Miért nem rögzült az igényeik szerint tápláltakban a csecsemőkori minta és követelik ugyanazt a ritmust?

 Nagyon egyszerű a válasz.

Utóbbiakban fel sem merül annak a lehetősége, hogy nem jön a táplálék és éhen halhatnak. Egyszerűen esznek, amikor éhesek és ez természetessé válik számunkra. Ezek a gyermekek a későbbiekben is követni képesek  testük jelzéseit, ami nagyszerűen eligazítja őket abban, hogy mikor és mit egyenek.
Ez minden ember természetes, vele született képessége.

Persze ezt a képességet megtartani és ápolni, amikor bölcsődei, óvodai és iskolai  menzák szabályaihoz és kínálatához igazodnak a gyermekeink; majdnem (de csak majdnem!) lehetetlen.
Mindenesetre elgondolkodni a jelenségen érdemes.

Természetesen táplálkozási zavarok nem csak csecsemőkorban alakulnak ki. Felnőtt ember is reagálhat ilyen módon egy őt ért traumára,  megoldhatatlannak tűnő problémára, vagy feloldhatatlan érzelmi konfliktusra. 

Tanuljuk meg a testünk jelzéseivel  felvenni a kapcsolatot!
Első lépésként tudatosítsuk a jelenlegi szokásainkat, mert sok esetben eddig sem jutnak el azok, akik táplálkozási zavaroktól szenvednek. Tudatosítsuk, hogy miként hat ez a zavar a testünkre, az egész életünkre. Ezután jöhet a "miért?" megválaszolása, és a szokások megváltoztatása.

Előfordul, hogy már  a tudatosítás is segít, de, ha  erős és megingathatatlannak tűnő  hatalommal bír  az irányító program, akkor az alábbi technikák igen hasznosak lehetnek:
NLP,  hipnózis, kineziológia, Theta-healing, meditáció, EMDR. (A teljesség igénye nélkül!)
Ezek a technikák és képviselőik interneten megtalálhatók, ha valakinek külső segítségre van szüksége.

A sok fogyás-hízás háttere is minden esetben egy történetet takar!

Én mindenkit arra biztatok, hogy keresse a történetét!

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fontos! Bár a bulimia és anorexia is a tudat által kialakított program-mintázat eredménye, ezek a táplálkozási problémák életet veszélyeztető, komoly betegségek! Képzett és tapasztalt szakember segítségét  igényelik!






0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

ELKÖLTÖZTEM!

Írásaimat itt találod: www.endreihorvathagnes.hu

Magamról:

Mindenki számára vannak utak, ahová hívja az élet. Az én egyik utam az az elkötelezett figyelem és megértési szándék, melyeknek tárgya az emberek cselekedetei mögött megbúvó motiváció. Az a "valami" ami sok esetben beleszól az életünkbe, anélkül, hogy tudnánk róla. Izgalmas, állandó nyitottságot feltételező, folyamatos tökéletesítést kívánó, nagyszerű hivatás. Megtarthatnám ezeket a tapasztalatokat a terápiás munka keretein belül. De miért is tenném? Sokat segíthet egy-egy gondolat, amikor megtalálja a gazdáját. Ezért ezeket a tapasztalatokat, az írás segítségével átadom másoknak. Örömmel teszem: az írás számomra az egyik legizgalmasabb, legörömtelibb létállapot. Amikor írok, otthon vagyok...

Szakmai bemutatkozó